Egyszer Shiraishi azt mondta Aizaw�r�l, hogy am�gy nagyon kedves ember, csak ezt szereti elrejteni m�sok el�l. Hiyama nem tudta, Shiraishi honnan szedett ilyesmiket, de ez az este r�c�folt a "nagy elm�letre".
" H�t m�r csak az�rt sem fogom hagyni, hogy �gy b�njon velem! Azt hiszi, mindenkin�l magasabb szinten �ll?! " huppant vissza a sz�k�be Hiyama.
M�g el sem helyezkedhetett, amikor telefoncs�rg�s �les hangja t�rte meg az eddig s�ri csendet.
Aizawa �s Hiyama egym�sra n�ztek. Lehet, hogy m�gsem lesz olyan nyugodt ez az �jszaka?
 - Igen? - kapta fel a kagyl�t a l�ny, �s egy darabig csak n�m�n b�logatott.
Aizawa k�v�ncsian meredt r�, �gy t�nt, l�zba hozza, hogy v�gre t�rt�nik valami.
 - Rendben van, el�k�sz�t�nk egy vizsg�l�t, mire ide�rnek. - mondta v�g�l Hiyama, �s letette a telefont.
A sr�c k�rd�n n�zett r�, ahogy felpattant �lt�b�l.
 - Semmi komoly, kocsmai vereked�s. - legyintett Hiyama. - Csak p�r felsz�nes s�r�l�s k�t r�szeg f�rfin. A ment�s�k t�z perc m�lva itt vannak vel�k.
" Csak nem valami kem�nyebbre sz�m�tott�l, Aizawa? " gondolta mag�ban k�r�rvend�en a l�ny, ahogy a sr�c arckifejez�s�t tanulm�nyozta. " Most biztos az j�r a fejedben, hogy ez egy vicc. Te komoly s�r�lteket akarsz ell�tni, meg �leteket menteni, nem k�t alkoholist�t f�rcelgetni. "
A l�ny el�gedetten mosolygott. Ism�t  olvasott Aizawa gondolataiban.
 - Most meg mi van? Mit b�mulsz? - h�zta fel a szem�ld�k�t a sr�c, hangja pedig inger�lt volt.
 - Semmit! Megyek, sz�lok a n�v�reknek, hogy t�rsas�got kapunk! - azzal Hiyama kisietett az orvosib�l.
Amint megfelel� t�vols�gba ker�lt, nekid�lt a falnak, �s elvigyorodott.
 " Bel�d l�ttam Aizawa, csak siker�lt! "
Igaz�b�l fogalma sem volt, mi�rt sz�m�t ez akkor diadalnak, mint ahogyan ezt � meg�lte.
Mindig is k�v�ncsi volt, vajon min gondolkozhat Aizawa. �rdekelte, vajon milyen dolgokon szokott elmerengeni, mikor eb�d k�zben csak mered egy t�voli, tal�n nem is l�tez� pontra. Meg akarta ismerni �t, mindent tudni akart r�la. Az �larc m�g� akart l�tni, hogy megtudja: helyesen v�lekedett Shiraishi Aizaw�r�l?
 " Igen, �gy fogok tenni... " l�kte el mag�t a falt�l, �s megindult a n�v�rszoba fel�.

 - Nem mondt�k m�g maguknak, hogy az er�szak nem megold�s semmire? - k�rdezte Hiyama a vizsg�l��gyon �cs�rg� k�z�pkor� f�rfit�l, mik�zben egy csipesszel apr� �vegszil�nkokat szedegetett kifel� a "p�ciens" kez�b�l.
Az nem v�laszolt. Hiyama biztos volt benne, hogy a f�rfi m�g mindig nincs teljesen mag�n�l.
A vizsg�l�ban egyre er�s�d� alkoholszag terjengett, ami a betegekb�l �radt.
 - N�lad mi a helyzet, Aizawa? - emelte meg egy kicsit a hangj�t a l�ny, ahogy �tsz�lt a f�gg�nnyel elv�lasztott szoba m�sik oldal�ra.
 - Fejbe vert�k egy �veggel, l�tsz�lag nem szenvedett k�rosod�st, de holnap elv�gzek p�r vizsg�latot. A tied?
 - Csak a keze, ami cs�nya, de a szil�nkok szerencs�re nem s�rtettek meg �nakat. Van m�g p�r karcol�sa, de azok sem v�szesek. - a l�ny kih�zott egy nagyobbacska �vegdarabk�t a f�rfi kez�b�l, erre az ny�g�tt egyet.
Hiyama sz� n�lk�l folytatta a munk�t.
" Meg is �rdemli, minek kell verekedni... " oktatta ki gondolatban p�ciens�t.
 - Az�rt �r�l�k, hogy egyel�re nincs semmi komolyabb. - jegyezte meg a l�ny, de erre Aizawa m�r nem mondott semmit.
" Ennyit a kommunik�ci�r�l... " s�hajtott fel.
 - Olyan szag van itt, mint egy szeszf�zd�ben... - sz�lalt meg p�r perccel k�s�bb Aizawa.
 - Lassan �n is beb�dulok t�le, j� lenne hamar v�gezni ezekkel. - v�laszolt a l�ny.
Tipikus, semmitmond� szavak, amikkel az ember nem jut el�bbre. Pedig Hiyama �gy �rezte, minden egyes besz�lget�ssel, legyen az b�rmennyire l�nyegtelen, k�zelebb ker�lhet az igazi Aizaw�hoz.
 - Hiyama sensei! Aizawa sensei! - rontott be hozz�juk v�ratlanul az egyik n�v�r. - S�lyos s�r�ltet hoznak!
Aizawa szab�lyosan let�pte a f�gg�nyt, ahogy �tkelt rajta.
 - Ezeket magukra b�zzuk, j�? - tolm�csolta partnere k�r�s�t Hiyama, az ugyanis m�r kisz�guldott a vizsg�l�b�l.
A n�v�r csak b�lintott.

" Most biztos �r�lsz, itt a v�rva v�rt beteged, akin megmutathatod, milyen zseni�lis orvos is vagy. K�r, hogy csak �n meg a n�v�rek lehetnek szemtan�i, �s Kuroda sensei nem l�thatja, mi? Biztosan feleresztene a helikopterre, ha l�tn�, mennyire meg�llod a helyed. " Hiyama �ppen bemosakodott, hogy assziszt�ljon a m�t�tben, amit Aizawa v�gez majd el.
Egy valamit m�r sikeresen megtanult: Aizawa minden lehet�s�get megragad, hogy bizony�tsa, mennyire alkalmas az orvosi p�ly�ra. Tapasztalt veter�nokat megsz�gyen�t�en veti bele mag�t a legdurv�bb esetekbe is, �s mindezt az elismer�s�rt.
A n�, akit behoztak, k�sel�s �ldozata lett. K�zel hat k�ssz�r�sb�l bugyogott a v�r, csoda, hogy eddig m�g �letben maradt.
Hiyam�nak k�l�n�sebben nem akadt nehezebb dolga, csak figyelnie kellett a beteg �letjeleit, gondoskodni a v�rell�t�sr�l, �s beadni mindent, amit Aizawa mondott. De nem is b�nta, hogy �gy alakult, egy ilyen m�t�t sor�n, mint ez, � csak �tban lett volna, ha enn�l t�bbet b�znak r�. �gy engedelmesen k�vette Aizawa utas�t�sait, r�pke k�t �s f�l �r�val k�s�bb pedig �gy ahogy siker�lt megmenteni�k a beteg �let�t.
 - Ez hihetetlen, egyed�l k�pes volt�l �gy ell�tni �t! - Hiyama eg�sz el�mult, ahogy a kritikusb�l stabil �llapotba felhozott n�t figyelte, akit �ppen �tsz�ll�tottak a m�t�b�l.
 - Az�rt nem egyed�l csin�ltam. - jegyezte meg Aizawa.
 - Mintha az �n munk�m olyan sokat �rne a tiedhez k�pest. - v�laszolta Hiyama, �s az elhaszn�lt keszty�j�t a szemetesbe dobta.
Aizawa k�vette a p�ld�j�t.
 - Gondolj bele, ha m�t�t k�zben m�g azokra a dolgokra is figyelnem kellett volna, amiket te v�gezt�l el, ez a n� nem biztos, hogy t�l�lte volna. B�rmit is teszel, hogy megments egy �letet, nem hi�baval�. Sz�val, sz�p munka volt, Hiyama. - Aizawa ezeket a szavakat k�z�nnyel a hangj�ban, kicsit kioktat� st�lusban adta el�.
A l�ny nem mondott r� semmit.
 "Bizony�ra �gy mutatja ki, ha boldog." h�zta el v�g�l a sz�j�t, de csak azut�n, hogy Aizawa t�vozott.