Karin �lmatlanul forgol�dott az �gy�ban. K�ptelen volt elaludni. Sasuke j�rt a fej�ben, mint mindenkinek.
   „- J�gfalu m�g mindig nem v�laszolt... szerinted mi lehet az oka? Hm, Juugo?
-    Fogalmam sincs... de �gy �rzem, nem szabadna odamenn�nk...
-    Ugyan!
-    Karin, gondolkodj el egy kicsit! Sakura nem v�laszol! Sasuk�r�l semmi h�r, �s a falu nem kapcsol�dik be a h�bor�ba! Az ottani vezet�s�g tud Sakur�r�l, ez�rt nem v�laszol! Valami�rt bujdosnak...”
-    „Megint igaza volt...” – kikelt az �gyb�l. Mag�ra vett egy k�nt�st, �s kiment a szob�b�l. A folyos�k s�t�tek voltak, �s �resek. Kicsit f�lt a s�t�tben, m�gis... nyugodtabbnak �rezte mag�t.
Kis�t�lt az erk�lyre. Jeges sz�l f�jt, a j�g visszaverte a hold f�ny�t. Gondolatai m�r m�shol keringtek. Ezt akarta el�rni. Mikor Sasuke elment, r�j�tt, hogy nem is kellett neki igaz�n... m�shoz h�zta a sz�ve... de neki m�r f�lte bevallani. Nem akart m�gegy hib�t.
-    Te sem tudsz aludni? – a hang ir�ny�ba kapta a fej�t. Juugo a korl�tnak t�maszkodva k�mlelte a t�jat.
-    Megint t�l sok volt a k�v�...
-    Karin, k�rlek! Ma nem is ittunk k�v�t...
A n�nek be kellett l�tnia, hogy nem siker�lt f�lrevezetni Juugo-t. S�hajtott.
-    T�l hamar t�rt�nt minden... a h�bor�, Sasuke hal�la... az Akatsuki �jabb t�mad�sa...
-    Tudom...
-    Mi�rt nem tesz Sakura semmit?
-    V�r valamire... szerinted mi�rt csak k�t nap m�lva indul �szakra? Ma is indulhatott volna.
-    Felk�sz�l.
-    N�gy �vvel ezel�tt nem v�rt egy percet sem. Lenyomott egy r�vid edz�st, �s indult is.
-    Ez igaz... v�r valamire.
Juugo lemond�an s�hajtott.
-    A baj az, hogy egyed�l akar menni... akkor viszont �gy fogja v�gezni, mint Sasuke. Gondolom... ezt te sem szeretn�d. – a n�re n�zett.
-    Naruto belebetegedne, ha Sakur�t is elvesz�ten�... Konoha helyzete v�gleg megromolna... �s ism�t �lhet�nk sz�k�tt ninjak�nt. �gy is egy hajsz�lon m�lott az, hogy ne vegyenek egy kalap al� minket az Akatsukival.
-    Igen... h�rom �v hossz� t�rgyal�s... mindezt Suigetsunak k�sz�nhetj�k. Ha � nem �ll �t, akkor most nem tartan�nk itt.
Karin m�lyen hallgatott. Gondolatai ism�t m�sfele terel�dtek.
-    Juugo... van valami, amit... m�r r�g el szeretn�k neked mondani...
-    Hm? Mondjad...
-    Sz�val... lehet, hogy ez az utols� besz�lget�s�nk.
-    Mert?
-    Naruto elint�zi, hogy Sakur�val mehess�nk, �s lehet, hogy m�r csak a haj�n tal�lkozunk... ut�na t�bbet nem. Ez�rt szeretn�m, ha tudn�d... hogy... – lemond�an s�hajtott. – Ez a harc sorsd�nt� lesz a vil�gunk sz�m�ra. A lehet� legjobbat kell tenn�nk.
-    Ezt tudom...
-    �s... az ut�bbi �vekben el�g sokszor v�dt�k meg egym�st... gyakran s�r�lt�l meg, hogy ne b�ntsd a t�rsaidat, viszont most azt szeretn�m k�rni, hogy... ha k�zeleg a v�g... ne f�ld kiengedni a benned rejl� sz�rnyet! Akkor csak az menthet meg minket.
-    K�ptelen lenn�k... ti is h�nyszor megs�r�ltetek miatta?
Karin szembefordult Juugoval. Pajkosan elmosolyodott.
-    Nekem mindig a morcos, hallgatag Juugo maradsz... ak�rmiv� v�ltozol.
Juugo elmosolyodott.
-    Ha norm�lis vagy, nemhogy okos vagy, de b�ztat� is – dics�rte meg a f�rfi. – K�sz�n�m. – elmosolyodott. Karin elszomorodott.
-    T�nyleg ennyire idi�ta lenn�k?
-    H�t... ha nem lenn�l az, akkor nem te lenn�l!
-    Meglehet... – �s�tott egy nagyot. – K�s� van. megyek aludni, mert a v�g�n m�g... – �sszesett. Juugo k�rd�n felvonta a szem�ld�k�t.
-    Gyorsan bev�gtad a szuny�t... – a karjaiba vette Karint, �s meg sem �llt a l�ny szob�j�ig.

Sakura n�m�n baktatott J�gfalu utc�in. Tekintete a kil�t� fel� sodr�dott.
-    „Ott lett volna az els� cs�kunk...” – s�hajtott. Pr�b�lt elszakadni a m�ltt�l... de az minden l�p�s�n�l utol�rte.
„�n... mindig... melletted leszek... ne agg�dj! Nem fogsz elvesz�teni... �g�rem...”
-    „Sose �g�rj olyat, amit nem biztos, hogy be tudsz tartani!” – k�nnybe l�badt a szeme. – B�rcsak itt lenn�l mellettem... �gy m�g a f�jdalom is elviselhet�bb...
„- Ezek szerint Maatsuma a k�rnyez� falvakat t�madta? – k�rdezte Sakura. – Mit akar el�rni ezzel?
-    Ak�rmit is, nem j� jel – s�hajtott Kumiko. – Lassan dolgozik ellen�nk... de minden terve siker�l neki.
-    Mint egy p�k... – morogta Itachi. – V�r, hogy �ldozata belessen a h�l�ba.
-    Pontosan.
Itachi felpattant.
-    �s... mi van, ha az egyik terve m�gsem v�lna be?
-    Ezt hogy �rted? – k�rdezte Sakura.
-    Ha Maatsuma felt�masztott engem, akkor te k�pes leszel Sasuk�t is!
-    Azt nem lehet... – felelte szomor�an a n�. – Azt csak a legk�pzettek, �s leger�sebbek tehetik meg. M�r megtettem volna, a es�lyem lett volna r�... de �gy �n is meghaln�k, �s a jutsu sem siker�lne.
-    �s Maatsuma? Valahogy... csak el�rhetj�k...
-    Ak�rmennyire er� egy Haruno... �let�ben csak egyszer haszn�lhatja ezt a jutsut. – mondta Kumiko.
-    Na �s te?
-    Ak�rmennyire er�s vagyok, egyszer m�r meghaltam... �s �gy m�r nem lehet. �n is szeretn�m, hogy Sasuke �ljen... de sajnos semmit sem tehet�nk �rte.”
Szomor�an s�hajtott. Mindent megtett az�rt, hogy Sasuke mellett lehessen... de nem tehette.
-    „�n �ltem meg... magamon kellene megbosszulnom...”
„Azt k�rtem, hogy v�gezz a l�nnyal...”
Sakura a fej�hez kapott. Ismeretlen k�pek p�r�gtek le el�tte egy szempillant�s alatt.
„�s most... n�zz ki az ablakon! Szerinted ki rohan ott az utc�n a templom fel�?”
Egy villan�s ut�n m�r m�shol volt... egy s�t�t kamr�ban. „A faln�l egy n� k�rvonala rajzol�dott ki. El�tte Sasuke t�rdelt.
-    Azt �g�rted, hogy ma reggelre m�r csak a hull�j�t l�tom.
-    Igen, de... k�zbej�tt valami...
-    Persze... meg�rtem... hiszen... m�giscsak a sz�vets�gesedr�l van sz�... vagy tal�n t�bb is.
-    Heh... mir�l besz�lsz?
-    Ugyan, ne j�tszd a h�ly�t! Mindig kitartott melletted, �s v�rt r�d... elhiszem, milyen neh�z megv�lni t�le. Ott a nagy es�ly, hogy felt�maszd a kl�nodat, �s ink�bb... a csal�dodat dobn�d el �rte. Ki tudja... lehet, hogy egy napon be�ll�t, hogy m�r gy�l�l t�ged... az ilyen l�nyok mindig szesz�lyesek tudnak lenni.
-    Nekem mondod?
-    Na, akkor ebben egyet�rt�nk. T�lem elmehetsz, seg�ts neki! Akkor viszont v�gig kell n�zned a lass� k�nhal�l�t... �s nem csak az �v�t... a b�ty�d�t is...
-    �s mi van a sz�leimmel?
-    �k? Heh... azt hiszed, olyan nagylelk� vagyok? Azt a lehet�s�get elj�tszottad, dr�g�m. M�g van egyetlenegy lehet�s�ged, amit a b�ty�d jelk�pez. De, ha nem teszed meg... teszek r�la, hogy �leted v�g�ig menek�ln�d kelljen!
-    Eddig is menek�ltem.
-    Jaj, ne viccelj m�r! Megjelent Sakura, Konoha befogadott, �s v�gre hasznosnak �rezhetted magadat... ezek ut�n... menek�lni...
-    Fel�lem k�nozhatod Itachit! Sakur�t nem fogom meg�lni! – fel�llt, �s a kij�rat fel� indult, de az ajt� bev�g�dott.
-    Nem mondtam, hogy lehet m�s lehet�s�ged! Az a tekercs kell nekem! �s te el fogod nekem hozni! A markomban vagy!
Sasuke a f�ldre rogyott. Egyre jobban folytogatta valami.
-    A m�reg gyorsan hat... m�g van f�l perced, hogy eld�ntsd, kinek az oldal�n �llsz... ha az �v�n, akkor meghalsz... de ha az eny�men... akkor az ellenszert azonnal megkapod...
Sasuke zih�lt egy kicsit, majd rekedtes hangon mondta:
-    Sakura nem fog neked t�bb akad�lyt jelenteni... �rn�m...
A n� gonosz vigyorra h�zta a sz�j�t. V�rt m�g, Sasuke hadd szenvedjen egy kicsit, majd az utols� pillanatban a fi� v�ll�ba dobta az ellenszert tartalmaz� senbont.
-    J�l d�nt�tt�l, Sasuke... tudod... m�gsem vagy te olyan makacs, mint mondj�k...”
Sakura mag�hoz t�rt. A falu sz�l�n tal�lta mag�t a h�ban. A kil�t�t m�r nem is l�tta onnan. A h�t�ra fek�dt.
-    „Mi volt ez? Egy �jabb l�tom�s lett volna?”
Fel�llt �s leporolta mag�r�l a havat. Tekintete a csillagos �gre sodr�dott.
-    „Csak tudn�m, mit akarsz mondani ezzel...”
Visszament a faluba. Egy l�lek sem volt az utc�n. Nem is az utat figyelte... csak a gondolataival foglalkozott. Tal�n csak egy �lom volt, amit l�tott... de m�gis... �rezte, hogy ez egy l�tom�s... a m�ltb�l. Nem �rtette az ok�t. Sasuke figyelmeztetni akarja valamire? Vagy csup�n azt akarja, hogy megtudja az igazs�got? F�jt a sz�ve a v�laszok ut�n... egyre gyakrabban... nem tehetett m�st, minthogy keresse a l�tom�sokat.
Kinyitotta az ajt�t, �s bel�pettt az el�szob�ba. A kab�tj�t a fogasra akasztotta, majd felkapcsolta a villanyt. A f�rd�szob�ba ment megmosni az arc�t. A t�k�rbe n�zett. A m�g�tte lev� szekr�nynek t�maszkodva �llt Minato. Sakura ijedten megfordult.
-    Bocs, hogy r�d t�rtem. – mondta a f�rfi.
-    Semmi gond...
-    Amint l�tom, nem nagyon aludt�l.
-    L�togat�im j�ttek. Mit szeretn�l?
-    Holnap indulsz Maatsuma sziget�re... mi is veled tartunk.
-    Sz� sem lehet r�la!
-    Azt nem mondtam, hogy lehet m�s lehet�s�ged. Naruto seg�teni akar... m�giscsak a csapatt�rsad...
-    Akkor mi�rt nem � j�tt?
-    Mert engem k�rt meg r�. Sakura, figyelj! Mi m�r nem egyszer sz�lltunk szembe Maatsuma sereg�vel. Tudjuk, mi a gyenge pontjuk. T�k�letes csapatot alkotn�nk... csup�n... engedj fel minket is a haj�ra!
-    „Hidd el Sakura, �gy a legjobb!” – hallotta Sakura Sasuke hangj�t. S�hajtott.
-    „Ha te szeretn�d...” Rendben... holnap reggel indulunk. K�sz�ljetek!
Minato b�lintott, majd egy f�stfelh� k�s�ret�ben elt�nt.