M�snap Kithara otthon �bredt. Szob�ja �res volt. Hajnali n�gy �ra lehetett. Odakint �j s�t�ts�ge a  nappal ragyog�  f�ny�vel harcolt s csat�juk h�v�s hajnalt hozva.

    Az anyja meghalt a szeme l�tt�ra. Meghalt…!Meghalt…. Kithara szem�b�l k�nny g�rd�lt. Benne a  szomor�s�g �s f�jdalom egy r�sz�nek darabja.

 Ekkor, Yusuke felki�ltott:

-Fel�bredt! �l! – szavait bar�tai boldog �r�mki�lt�sai k�vett�k.

-Kithara! �lsz! Semmi bajod!

Kithara ekkor vette csak �szre ,hogy Kurama a k�sz�b�n �llva n�zett vissz r�. �m cseppet sem villanyozta fel Kithara visszat�r�se. S�t, mintha gy�l�lettel meredt volna a l�nyra. Kithara ekkor vette �szre, hogy Kurama szeme nem csillog�an z�ld, hanem v�rv�r�s. Majd Kurama egy szempillant�s m�lva elt�nt.

Ek�zben:

Barlangban sz�rny� terveket fonnak a GDSz utols� megmaradt tagja �s a magas sz�les v�ll� alak.

-a l�nnyal mi lesz? –k�rdezte az alacsony

-�me ,az aki megoldja ezt a probl�m�t. Gyere be, k�rlek.

A szob�ba most bel�pett egy harmadik alak is. Feh�r ruh�ja, hossz� ez�stsz�rke haja. Imm�ron v�rv�r�s szemei. Kurama volt az. 

- Youko Kurama . –jelentette ki a magas, s�t�t f�rfi.

- Gonoszabb vagy mint  hittem . – a magas ember elvigyorodott.

- Tudom. –�s m�g sz�lesebbre h�zva sz�j�t.

    M�snap Kithara k�nyvet olvasva �l �gy�ban. Elmer�lve olvasm�ny�ban �szre se vette ,hogy valaki bej�tt a  szob�ba. Kurama volt. Azonban cseppet sem vid�m hangulatban. V�r�sen izz� szemeit Kithar�ra szegezte.  A l�ny ijedten sikoltott. K�zelg� l�ptek zaja hallatszott. Kurama jobb h�j�n el�vette r�zsaostor�t megk�t�zte vele a l�nyt �s vele egy�tt elment.

    Yusuke ,Kuvabara �s Hiei alig ut�na n�h�ny m�sodperccel rontottak be a szob�ba. Nemsok�ra Hiei odament az �gyhoz, felemelt valamit r�la �s megmutatta Yusuk�nak �s Kuvabar�nak. Egy v�res �kszert. Kithara nyakl�nc�t.

-Ez csak egy dolgot jelent. –sz�lt a fiuk el� tartva.

-Mi a franc ez?! - �rtetlenkedett Kuvabara.

-Hogy lehetsz ilyen �t�d�tt? – morogott kez�t  homlok�n tartva Hiei.

Kurama egy  mez�n tal�lta mag�t. Maga sem tudta hogyan jutott oda. Ekkor vette �szre ,hogy a keze v�res. De nem a saj�t v�re volt. Mit csin�lt? Mit keres itt? Eff�le gondolatok j�rtak a fej�ben. Zsebre tette kez�t ,hogy ne l�ssa. Valami volt a zseb�be. El�h�zta. Egy v�res k�s volt. Meredten n�zett a fegyverre. Kezdek meg�r�lni! Mi van velem? Gyilkos vagyok!!  Meg�ltem…! Meg�ltem….

-�dv�z�llek! – Kurama a hang ir�nya fel� fordult. –�r�l�k ,hogy megismerhetlek. –folytatta az ismeretlen.

-Ki vagy? Mutasd magad!

-Azt nem �rulhatom el. Kurama, az�rt j�ttem ,hogy megk�sz�njek valamit. –ekkor Kurama megl�tta a hang tulajdonos�t.

-Me- meg -k�sz�nni?

-Igen. –felelte a (megint) csukly�s alak. – Most m�r biztosan r�j�tt�l mir�l van sz�. – folytatta  sz�rakozottan az idegen. De Kurama m�g mindig nem �rtett semmit az eg�szb�l. Egy ideig �rtetlen�l meredt az idegenre majd r�j�tt.

-Azt akarod mondani ,hogy … - hangja megcsuklott. A csukly�s alak el�gedett vigyorral nyugt�zta Kurama ijeds�g�t �s azt ,hogy r�j�tt mit m�velt.

-Pontosan.  Nagyon sz�rakoztat� volt. – az idegen hars�nyan felnevetett. – �s az a legjobb az eg�szben ,hogy te int�zted el! M�ghozz� akaratod ellen�re! – most m�r az eg�sz k�rny�k v�zhangzott gonosz nevet�s�t�l. Kurama �k�lbe szor�totta kez�t. Az idegen lassan abbahagyta a nevet�st.

-Most m�r biztosan nem �l. – sz�lt majd vill�mgyors mozdulattal hason sz�rta az ilyedt �s egyben d�h�s Kuram�t.

  Kurama egy dombtet�n �bredt. V�gtagjai meredten ter�ltek sz�t a hideg h�ban. Arc�t megcs�pte a dermeszt� hideg. Mozdulni akart de nem tudott. Mar� hideg �tj�rta eg�sz test�t. V�r�s v�re szinte vil�g�tott a feh�r h�ban.  V�g�l hossz� ny�g�l�d�s ut�n v�gre siker�l fel�llnia. Nem tudta hol van. V�g�l megpillantotta sebes�t�j�t. Ott �lt, fekete k�peny�be belekapaszkodott a hideg t�l szele. K�penye ujj�b�l kil�tszott v�kony csontos keze. Majd el�h�zott valamit. Kurama megismerte a fegyvert. Az idegen az � r�zsaostor�t tartotta kez�ben.

V�gre! Bossz�m hamarosan beteljesedik. Kithara hal�l�n van, te pedig, sebes�lten �s fegyvertelen�lt �llsz el�ttem. – sz�lt, felemelte Kurama ostor�t hatalmas csap�st m�rve a fegyver tulajdonos�ra. – Gyer�nk! Ord�ts! �v�lts! Hadd �rezzem bossz�m �des �z�t.  – diadalmasan felnevetett. Szeg�ny Kuram�nak ord�tani sem volt ereje. Az ostorcsap�sok egyre halkulni kezdtek. Behunyta szem�t… .

Ek�zben:

   Kithara egy cell�ban �bredt. Kezei hozz� voltak l�ncolva a k�falhoz. Alig egy p�r centivel sz�ve mellett egy seb t�tongott. Amit val�sz�n�leg k�ssel csin�ltak. Elszak�totta a l�ncokat ,felt�pte a cella ajtaj�t. Szemei v�r�sen izzottak .V�gigment a foly�sokon �s egy terembe �rt. Ott voltak, a magas sz�les v�ll� �s az alacsony. Itt az ideje. Terveikbe belem�lyedve �szre sem vett�k, hogy ott van Kithara is. A l�ny v�gigosont a szob�n �s kiment a barlangb�l. A s�t�ts�ghez hozz�szokott szem�t elvak�totta a feh�ren ragyog� h�. A nagy feh�rs�gben egyetlen v�rv�r�s folt �t�tt a szem�be. A v�r�s folt Kurama volt v�resen, mellette egy csukly�s alak �lt.

A csukly�s felemelt egy kardot �s Kurama sz�ve f�l� emelte. Kithara gondolkoz�s n�lk�l nekirohant s�t�t alaknak. Ellenfel�nek nem is volt ideje megijedni, Kithara futt�ban kett�has�totta. A l�ny m�r k�sz�lt ,hogy Kuram�t is meg�lhesse. Ugyanis hi�nyzott r�la a nyakl�nca. Kurama kinyitotta a szem�t. L�tta mire k�sz�l Kithara �s  azt is ,hogy hi�nyzik r�la a nyakl�nc. A l�ny lecsapni k�sz�lt. Kardja m�r �pp Kurama sz�ve hely�t s�rolta amikor hirtelen meg�llt. Kurama szeme f�jdalmasan csillogott. Szem�b�l k�nny g�rd�lt.  Kithara szeme m�r nem izzott, kardj�t elejtette. Nem is ment ,hogy felemelje. Szeme ugyanolyan f�jdalmasan csillogott. A l�ny Kurama nyak�ba borult �s zokogni kezdett. K�nnyei v�gigcsorogtak a fi� ostor�t�l v�res h�t�n. Ez azonban egy cseppet se zavarta. Kurama gy�l�lte Kitharat de nem csak ez�rt. Elej�t�l kezdve nem b�zott benne �s ezen most m�r nem hajland� v�ltoztatni. B�r tudta, hogy nem tehet r�la a l�ny m�gis… Bizalmatlans�ga �jra felsz�nre t�rt.

    Kithara rosszul �rezte mag�t. Majdnem meg�lte t�rs�t. Sz�ve szomor�s�gt�l puszta, hideg t�l. … Pokol az �lete. N�gy igaz bar�tja van �s abb�l is csak egyet ismer igaz�n �s azt is majdnem meg�lte. M�s mindenki az ellens�ge. Mindenki csak meg�lni akarta. A v�rfarkasok mikor ide�rkezett, Raiun  �s a GDSz. Oh, az-az �tkozott GDSz, aki meg�lte a sz�leit, aki egy igazi r�m�lmot k�ld�tt r�, aki a bar�tait elfogta �s �t is.