Ez a nap igencsak �lmosan kezd�d�tt.  Yusuke valahogy nagy nehezen kik�sz�l�dott az �gyb�l majd elindult ,hogy megkeresse bar�tait. Kuram�t a parkban, Hieit az alvil�gban , Kuvabar�t pedig egy buny� kell�s k�zep�n tal�lta. Pedig a vereked�s az � becses szok�sa volt.  M�r �pp jav�ba buny�zott ,hogy seg�tsen Kuvabar�nak amikor Hiei megsz�lalt…

-Majd meghalok az unalomba: az a k�t �t�d�tt keresi mag�nak a bajt minket meg itt hagytak n�z�nek. – morogott .

-Jut eszembe hol van Kithara? –k�rdezte Kuvabara aki �pp beh�zott ellenfel�nek amit egy k�romkod�s �s egy k�rh�zi sz�mla k�vetett.

Majd elindultak  Kithara h�za fel�. A l�ny az �gyon fek�dt mozdulatlanul.

-J� reggelt  csipker�zsika! –kurjantott Yusuke, azonban Kithara ugyanolyan term�szetellenesen merev �s mozdulatlan volt. Majd elkezdte pofozni, semmi eredm�ny.                                                                             

… 

        
Kithara egy pinc�nek t�n� s�t�t helyen �bred. Fel�ll majd k�r�ln�z: kopott b�torokon egy-egy csepp v�r csillan meg , az egyetlen f�nyforr�s egy  apr� szentj�nosbog�r. Kopott deszkapadl� ,t�r�tt ablak, ami  az egyetlen er�sebb f�nyforr�s lett volna ha nem lett volna befalazva.  De a fal is csak hazugs�g, nem tud kijutni innen nincs  ahogy. Ez az  eg�sz egy v�gtelen r�m�lom. Az  eg�sz szoba a s�t�ts�g f�lelmetes �rny�k�ba borul. Kithara elindul a szoba t�ls�  oldal�n lev� egyetlen ajt� fel�. Hirtelen megtoppan. Valami  megreccsen. �vatosan l�p  egyet. Ekkor valami hangos zaj �t�tte meg f�l�t. R�m�lten h�tr�l egy p�r  l�p�st. A mennyezetr�l  egy f�lig rothadt ,v�res koponya l�gott le. Kithara r�m�lten felsikolt. A koponya fel� fordul kit�tsa sz�j�t �s d�moni hangon  megsz�lal „MEGHALSZ!” ,majd hirtelen elt�nik a s�t�ts�gben. A l�ny kiss� habozva de elindult a terem t�ls� v�g�n �ll� ajt� fel�. De megb�nta ,hogy betette oda a l�b�t… .  Egy keskeny terembe  tal�lta  mag�t. A  mennyezetr�l  �lettelen testek l�gtak le.  Az eg�sz termet  furcsa f�st �rasztotta el ami val�sz�n�leg megm�rgezte az ott lev�ket. Mindegyik test  f�l� egy n�v volt �rva. Kitharanak nagyr�szt ezek a nevek ismeretlenek voltak. Azonban volt egy �res hely. A l�ny k�zelebb l�pett ,hogy megn�zhesse, a n�v nem volt ismeretlen  az volt �rva  ,hogy „KITHARA”. Kithara ijedten meredt az �r�sra. Ekkor �szrevette  ,hogy a neve mellett egy szint�n ismer�s n�v  volt „ AIAME” . Kithara halott �desanyj�nak neve. A l�ny szomor�an �s v�gyakoz�an  meredt  �desanyja test�re. Egy hossz� perc m�lva mag�hoz t�rt  �s odarohant ,hogy kiszabad�tsa �desanyj�t. Azonban egy l�nc megszor�totta kez�t �s alig n�h�ny m�sodperc m�lva � is a falon l�gott. Pont a neve alatt.  Megpr�b�lta kiszabad�tani mag�t azonban nem siker�lt .  Majd valami hangos zaj �t�ttem meg a f�l�t .  Egyszer csak egy hatalmas ac�lpenge k�zeledik fel� �n sorba lev�gja az emberek fej�t. A penge rohamosan k�zeledik fel�, majd egyre �s egyre k�zelebb j�n. P�nikba esett ,teljes  erej�vel r�ngatni kezdte a l�ncokat. Majd ujja hegy�n egy apr� fekete l�ngnyelvvel elolvasztotta a  l�ncokat �s leugrott. Anyj�t is meg akarta  menteni azonban a penge m�r a kez�t s�rolta ez�rt gyorsan elkapta . Az m�ly sebet hagyott kez�n, azonban jel�t se mutatta annak ,hogy egy kicsit   is �rdekeln�.    

Yusuk��kn�l:

Kithara �lettelennek t�n� test�n hirtelen k�v�r verejt�kcseppek jelentek meg. Tagjai megfesz�lnek ,karj�n vastag v�rcs�k jelent meg . Arca egyre s�padtabb lett.

-Mi lett  vele? –k�rdezte Yusuke  - Ugye nem…

-Nem! Ezt nevezik  igazi r�m�lomnak a szellemek birodalm�ban. Az �lmod� r�mekr�l halott emberekr�l ,fekete csukly�s alakokr�l �lmodik. Minden ami t�rt�nik vele seb, v�r ,hal�l az megt�rt�nik vele a val�s�gban is. – v�laszolt Kurama hat�rozott pontoss�ggal.

A t�bbiek tisztelettel vegyes �mulattal meredtek r�. Majd gyorsan ell�tt�k Kithara sebeit �s lassank�nt mindenki elindult lefek�dni.

…

A szob�ban ,most vette csak �szre egy �jabb ajt� volt ami a penge  m�sz�rl�s�nak j�volt�b�l most ny�lt ki. Kitharanak most m�r elege lett, nem megy be rajta! Pedig be kell… . Bement. Ez a terem j�val szebb volt mint a t�bbi. Eg�sz k�rbe l�pcs�k  hevertek.  K�z�pen meg egy �res k�r alak� hely. A termet oszlopok, a �s  f�kly�k vett�k k�r�l. Azonban itt volt egy �l� ember is. Csukly�ja m�lyen eltakarta arc�t, b�r j�l kivehet� volt gonosz vigyora.

-Tudtam ,hogy elj�ssz Kithara. –sz�lt m�zes-m�zasan – tudtam ,hogy rajtad nem foghat ki brili�ns eszk�zeim. De �gyse fogsz kijutni innen �lve. – s, ut�bbi mondat�t igencsak s�t�ten mondta.

-Meg�lted az any�mat! Te volt�l az 20 �vvel ezel�tt . Te �s a csapatod, a GDSz . – fakadt ki a l�ny m�ly gy�l�lettel a hangj�ban.

-Bel�tom ,�n voltam az. –v�laszolt.

Majd csettintett egyet �s Kithara l�b�ra vastag l�ncok fon�dtak �s leh�zt�k a f�ldre. Kezeit is  lebilincselt�k, mozdulni se tudott.  Ellenfele �jabb gonosz vigyorral nyugt�zta siker�t.

-L�tod?  Ilyen egyszer� . Gondolom  most m�r �rted mi�rt nem fogsz kijutni innen…- sz�lt , s  a csuklya alatt is �rezhet� volt �that� hideg tekintete. – …�lve. –tette hozz� �s elfordult.

-Mi�rt nem �lsz meg most?!  - k�rdezte indulatosan Kithara, s k�zben az ujj�n l�v� kis l�nggal megolvasztotta  a bilincseket.

-Csak sz�pen s lassan… - mondta, s most m�r szinte f�lig �rt gonosz  vigyora.

Kithara most m�r egy  hatalmas feket�n izz� kardot rejtegetett h�ta m�g�tt de mivel ellenfele h�ttal fordult neki �szre se vette.

-Tudod az any�d k�ny�rg�tt nekem … - folytatta.

Kithara nem b�rta tov�bb. Ez m�r hazugs�g! El�r�ntotta kardj�t �s kett�has�totta fogvatart�j�t. Ellenfel�nek ideje  sem volt a meglep�d�sre, a t�mad�s gyors �s kegyetlen volt. Kithara  r�m�lten n�zett v�gig a holttesten. Mit csin�lt!? Meg�lte…! Meg�lte… . S utols� gondolat�val , f�radtan t�rdre rogyott �s el�jult.

Ek�zben:

A sz�les v�ll� alak most  is a barlangban volt. Neki volt d�lve a falnak. Elvigyorodott.

-�gy l�tszik Kithara t�lj�rt bar�tunk esz�n –sz�lt �jabb gonosz  vigyorral toldva mondat�t.

-�gy l�tszik. –ism�telte az alacsony GDSz tag cs�ppet sem vid�m hangulatban.

-Mennyire vannak kik�pezve? –v�ltott t�m�t

-Amennyire lehet.

-Nem baj, hamarosan t�madunk.