Satoshi les�jtott a balt�val, de nem tal�lt el semmit. Annak ellen�re, hogy a f�ny kialudt, a l�ny m�gse sz�khetett meg.
 - Mi az �rd�g? - k�rdezte Satoshi, ahogy �sszezavarodva meredt a f�ldre.
Egy sz�m�ra ismeretlen, fura lila k�d vette k�r�l. L�p�seket hallott. Elvigyorodott.
 - Azt hiszed, megmenek�lhetsz? Azt hiszem csak meg kell tal�ljalak.
Elindult arrafel�, ahonnan a l�p�seket hallotta. Egy l�nyhoz hasonl� alakot vett ki. Lassan k�zel�tett fel�. Ahogy a rozsd�s fejsz�t a padl�n h�zta maga m�g�tt, az alak m�g mindig nem mozdult. �rd�gi vigyorra h�z�dott az arca, ahogy el�rte a c�lj�t.
 - Nem tudom, hogyan szabadult�l ki, de nem is �rdekel. - mondta, ahogy a magasba emelte a balt�t - Most... PUSZTULJ!
Les�jtott.
Az alak hirtelen megfordult. Nem Rika volt az. Valaki, akit azt hitte, soha t�bbet nem fog l�tni. Megtorpant. A balta �le �ldozata nyak�t s�rolta. Alig hitt a szem�nek. Arra a bizonyos szem�lyre n�zett. A test�t v�r bor�totta, bal szem�t egy k�t�s fedte, a fej�n eddig furcsa nyomok �ktelenkedtek, mintha valaki �sszerakta volna �t. A n� is mosolygott.
Satoshi a leveg�t kapkodva mondta ki a nev�t.
 - Sa-Sakura...
A halott feles�ge �llt el�tte.
Elhaj�totta a fejsz�t, �s h�tr�lni kezdett, ahogy a feles�ge k�zeledni kezdett hozz�.
 - Mi�rt? Mi�rt?! - ezt ism�telgette.
Satoshi felbukott valamiben. Azonnal felpattant, �s akkor vette �szre, hogy valami megragadta a l�b�t. Elkerekedett a szeme. Azok az emberek szor�tott�k a l�b�t, akiket meg�lt, mindannyian �l�halottak voltak, ak�rcsak a feles�ge. A padl�b�l j�ttek. Egyre t�bben lettek, �s hi�ba kap�l�zott, lassan az eg�sz test�t elbor�tott�k a halottak kezei.
 - Eresszetek, a fen�be is!
Mik�zben szabadulni pr�b�lt, �sze sem vette az �jabb k�zeled� alakot. Sakura volt az, �s lehaj�totta a l�bai el� a fejsz�t. Egyfolyt�ban mosolygott.
 - Mi a franc folyik itt?! Mi�rt csin�lod ezt?!
 - Bossz�. - v�laszolta, ahogy a magasba emelte a fejsz�t.
A f�rfin egyre ink�bb �rr� lett a f�lelem.
 - Nem �rdekel, hogy a l�nyod mennyit szenvedett miattad? - k�rdezte Ren, aki Satoshi feles�ge m�g�tt jelent meg. Hamarosan Wanyuudou is k�vette.
 - Nemcsak emberek �let�t vetted el, t�bbek k�zt a saj�t feles�ged�t is, hanem retteg�sben tartottad a l�nyodat is!
 - Micsoda? Nem csin�ltam semmi rosszat!
 - Megb�ntad a b�neidet?
Satoshi d�h�sen meredt r�juk.
 - Mir�l besz�lsz? �n semmif�le b�nt nem k�vettem el! �n vagyok az als�bbrend� l�nyek f�l�tt �ll� isten! Mindenkivel v�gzek aki, ellenzi, amit teszek! Ak�rcsak Sakur�val vagy a l�nyommal!
Mindh�rman csak b�multak r�. Azt�n Sakura megsz�lalt Hone Onna hangj�n.
 - Hallotta, kisasszony?
Ink�bb utas�t�snak hangzott, mint k�rd�snek.
Ai hirtelen megjelent Satoshi m�g�tt.
 - S�t�tben bolyong�, sz�nalmas �rny�k. Tetteiddel f�jdalmat �s szenved�st okozol. B�nben elmer�lt, tiszt�talan l�lek. - itt sz�netet tartott, miel�tt folytatta volna - K�v�ncsi vagy, milyen a hal�l?
A balta les�jtott Satoshira, aki felord�tott a f�jdalomt�l. A legutols� dolog, amit l�tott a s�t�ts�g volt, �s n�h�ny vir�gszirom. Harangokat hallott.

Ahogy fel�bredt, l�tta, hogy mozog az �g.
 - Micsoda? - ahogy fel�lt, r�j�tt, hogy egy cs�nakban �l, amit Ai ir�ny�tott.
Satoshi hirtelen �szrevett valamit. A haj� sz�l�n egy ember kez�t pillantotta meg. Azt�n egye t�bben lettek. Bem�sztak a cs�nakba, �s elkezdt�k sz�tt�pni �t. Ai sz� n�lk�l evezett tov�bb.
 - Ezt a bossz�t a pokolba viszem. - mondta, mik�zben �thaladtak a pokol kapuj�n.