Janu�r 1.
M�snap reggel Sasuke-kun �tkozott �breszt��r�j�ra riadtunk fel. Gyorsan fel�lt�zt�nk, megreggelizt�nk, �s rohantunk, hogy el�rj�k a buszt. Szerencs�re nem k�st�k le... k�z a k�zben ment�nk be az �zletbe. Nadia el�gedetten mosolygott a tipikus „�n megmondtam” tekintet�vel. A forgat�ssal nem volt gond... kezdt�nk belej�nni a szakm�ba. D�lel�tt v�gezt�nk is. Kaptunk egy kis p�nzt... ebb�l egy kicsit elcs�pt�nk magunknak, �s elment�nk eb�delni... pontosabban Sasuke-kun r�sz�t tett�k el mag�nc�lokra... �gy besz�lt�k meg. eb�d ut�n elment�nk v�s�rolni... meg kellett pakolni a h�t�t, mert nem nagyon volt tele. Ut�na visszament�nk Nadia-hoz, hogy besz�lj�nk arr�l is, ami igaz�n fontos volt.
- Mit tudt�l meg? – k�rdeztem.
- Semmivel t�bbet, mint mit eddig is tudtam. – felelte lemond�an.
- �s az mi?
- Hogy az az ajt� egy dimenzi�-kapu.
- H�t erre mi is r�j�tt�nk.
- De... mondj�tok csak! Mi�ta vagytok egy�tt?
Gy�h! Elegem van ebb�l a n�b�l!
- �s... mit csin�ltatok tegnap este? – k�rdezte kaj�n vigyorral. - Sakura otthon hagyta a mobilj�t, �s f�l se vette...
- Az csak kett�nkre tartozik!
- J�l van, ti tudj�tok... akkor gondolom Ahiko mondta, hogy ezt a hetet m�g megcsin�ljuk, ut�na egy kis sz�net lesz.
- Igen.
- J�l van... akkor nem zavarlak titeket! Menjetek csak!
Egy kicsik�t sz�tn�zt�nk Tokio-ban... m�r amire volt id�nk. J� nagy v�ros, annyi szent... de kezdek megbar�tkozni vele... �gy l�ttam, hogy Sasuke-kun is... de... az�rt l�ttam rajta, hogy � is m�r visszav�gyik... csak hol van az a vissza?


Febru�r 5.
M�r t�bb, mint egy h�napja vagyok egy�tt Sasuke-kunnal. A munka megy, �s k�zben dolgozunk a visszajut�sunkon, de semmit sem tudtunk meg... �jabb manga, vagy anime pedig m�g mindig nem jelent meg... s�t, m�r nem is eml�keznek r�nk. Ha felveszem szok�sos shinobi-ruh�m megn�znek, de m�r nem mondj�k r�: cosplay... csak h�ly�nek n�znek... ez gyan�s...

Ism�t a szok�sos �bred�s volt. Laz�n �sszek�sz�l�dtem, �s indultam dolgozni. Sasuke-kun nem volt az ajt� el�tt. Gondoltam, feln�zek hozz�... az ajtaja z�rva volt. Megr�ntottam a v�llam, �s rohantam a buszhoz. Ott �llt a buszmeg�ll�ban.
- J� reggelt. – mondtam neki... � r�m se n�zett. Mi t�rt�nt vele? Nem volt forgalom, �s k�zvetlen�l mellette �lltam... biztosan meghallotta... megpr�b�ltam megfogni a kez�t, de � elr�ntotta... olyan gonosz tekintettel n�zett r�m... nem �rtettem, mi van vele. – Minden rendben?
- Nem... – mondta. Gondoltam, jobb, ha b�k�n hagyom. J�tt a busz. Vett�nk jegyet, �s le�lt�nk... � nagy �vben ker�lt engem... mi lelte �t? Nem �l le mell�m, nem �ll velem sz�ba... valami�rt haragszik r�m. V�gre az �zlethez �rkezt�nk. Az �t sokkal hosszabbnak, �s f�rszt�bbnak t�nt. Lesz�lltunk a buszr�l, �s bement�nk az �zletbe. Nadia is l�tta rajtunk, hogy valami nincs rendben.
- �sszekaptatok? – k�rdezte halkan.
- Nem tudom... reggel �ta sz�ba sem �ll velem. – feleltem. Csak most tudatosult bennem a reggeli jelenet... �sszeszorult a sz�vem. �gy d�nt�ttem, hogy munka ut�n a v�g�re j�rok a dolognak. Semmi extra nem volt... szerz�d�sfriss�t�s, �s egy filmaj�nlat... ez m�r valami! De... mi van, ha k�zben megtal�ljuk a visszat�r�s m�dj�t? Ezen vitatkoztunk egy kis ideig... Sasuke minden �tletem ut�n ellens�gesen leteremtett. Nadia sem �rtette, mi�rt van ez. Mikor ment�nk hazafel�, meg�ll�tottam. – Elmondan�d v�gre, hogy mi �t�tt bel�d?!
- Mir�l besz�lsz?
- Reggel �ta sz�ba sem �llsz velem! Ker�lsz, �s olyan gonosz vagy velem! Mi�rt?
- Mert elegem van bel�led! Ha nem hagyom magam beler�ngatni ebbe a baroms�gba, m�g mindig a csapatommal lehetn�k! Ahogy te is �szrevetted, kezd�nk kit�rl�dni az emberek eml�kezet�b�l! Nemsok�ra csak �tlagos emberk�nt �lhet�nk, �s miattad halnak meg a t�bbiek az ajt�n t�l! Ha nem ment�l volna �t azon a h�lye ajt�n, nem tartan�nk itt!
- �s akkor sosem j�tt�nk volna �ssze!
- Ez az! Semmi �rtelme egy�tt lenn�nk!
Egy pillanatra meg�lltam. �reztem, hogy k�nnybe l�badt a szemem.
- Azt hittem, hogy v�gre boldog vagy... azt mondtad minden v�gyad az volt, hogy velem lehess... azt mondtad, hogy szeretsz...
- Akkor hazudtam...
Lekevertem neki egyet, �s elrohantam. Gyorsan kinyitottam az ajt�t, �s berohantam a lak�sba. Bev�gtam az ajt�t, be is z�rtam... leborultam az �gyra, �s hangtalanul zokogtam. Magamhoz szor�tottam kedvenc p�rn�mat, �s arra gondoltam, mikor m�g egy�tt voltunk... ha f�ztam mag�hoz �lelt... �s minden este cs�kkal k�sz�nt el t�lem... mindig azon volt, hogy felvid�tson... azt �g�rte, ha visszajutunk, akkor visszaj�n Konoh�ba... �s egy�tt fogunk �lni... de ez mind hazugs�g volt.
Csengett a mobilom. Megt�r�ltem a szemem, �s belesz�ltam:
- Tess�k?
- „Sakura, te vagy az? Nadia vagyok! L�ttam, hogy mi t�rt�nt k�ztetek.”
- T�nyleg?
- „Igen... nagyon sajn�lom... hogy vagy?”
- Nem t�l j�l...
- „Pihend ki magad... r��rsz j�v�h�ten bej�nni... besz�ljek Sasuke-val?”
- Nem kell, kedves vagy, de jobb lesz �gy...
- „�rtem... ha kell valami, sz�lj!”
- Nem kell semmi sem... kedves t�led, hogy ilyen figyelmes vagy...
- „Csak?”
- Semmi...
- „J�l van... f�jd ki magad! Ha csak besz�lni akarsz velem, h�vj fel! Rendben?”
- Igen... szia...
- „Szia.”
Letettem a telefont. Nagyon j�l esett, hogy Nadia ennyire figyelt r�m. Ino is pont ezt tette volna... csak � szem�lyesen... ekkor j�ttem r�, hogy mennyire egyed�l vagyok... �s, hogy mennyire hi�nyoznak a bar�taim... de nem tudok visszajutni... �s, ha nem siet�nk, akkor az a vil�g, amit �gy szerett�nk, el fog pusztulni.

�gy d�nt�ttem, hogy ezt a napot csak magamra szentelem. Elmentem bev�s�rolni. Vettem j� olcs�n egy CD lej�tsz�t, �s n�h�ny CD-t is... X-Ray Dog, Bleach Beat Collection...  a Naruto-s lemezek elt�ntek, hallgassunk m�st! Vettem n�h�ny mang�t, �s p�r szelet csokit... majd elmegyek edzeni valahova... nem �rdekelt, hogy elh�zok-e. Hazamentem, �s bekapcsoltam a lej�tsz�t, �s v�gighallgattam a CD-ket, mik�zben olvastam a mang�kat k�t csoki k�z�tt. Az X-Ray Dog el�gg� furcsa zen�t j�tszott... de tetszett... azt hiszem, latinul �nekeltek benne, de nem gregori�n volt... csak hasonl�tott r�... a Bleach Beat Collection-n�l volt olyan, amin hal�lra r�h�gtem magam... viszont mikor Uryuu Ishida j�tt... Sasuke-ra ismertem... igen! � �nekelt! Nagyon tetszett... ekkor eszembe jutott a d�lut�ni vita... megint k�nnybe l�badt a szemem... nagyon hi�nyzott... ilyenkor n�ha ben�zett hozz�m... megn�zt�nk egy filmet, vagy csak egy�tt voltunk... m�r azt tervezt�k, hogy ink�bb a lak�somat visszaadjuk Nadia-nak, �s egy�tt fogunk lakni... erre meg...
Arcomat a p�rn�mba temetve zokogtam... iszony� boldogtalannak �reztem magam... �s egyed�l... arra gondoltam, felh�vom Nadia-t, de az nem igazi... nekem Sasuke-kun kell!!!


Febru�r 11.
A napok hossz�ak voltak... m�g a nap sem s�t�tt. Kis se dugtam a fejemet a lak�sb�l... nehogy �sszefussak vele... Nadia-val t�bbsz�r besz�ltem. S�t, egyik nap �t is ugrott hozz�m. Egy csom�t besz�lgett�nk... kicsit megvigasztal�dtam, de m�g mindig nem t�rtem magamhoz. N�ha n�zegettem a k�z�s k�peinket... egy csom� volt bel�l�k. A kedvencem az volt, amelyiken h�tulr�l �t�lelt... olyan aranyosan mosolygott...
Gyakran hallottam a l�pteit, mikor visszaj�tt a forgat�sr�l... olyankor az ajt�hoz rohantam, h�tha... de nem... meg sem �llt az ajt� el�tt... csak ment tov�bb a lift fel�.

Holnapt�l ism�t munk�hoz l�tok... rem�lem Nadia nem akar vele �sszehozni. Ahogy Sasuke-t ismerem, nem adja be a derek�t... makacs... egy egoista barom... nagyk�p�, �s azt hiszi, csak �gy j�tszadozhat velem...
Ma nem igaz�n tudtam elaludni. �lmatlanul forgol�dtam az �gyamban. Kopogtattak az ajt�n. F�l 12... ilyen k�s�n ki a fene j�het? Na, mindegy... kulcsot el�, kattant a z�r, �s m�r nyitottam is az ajt�t... a leglid�rcesebb r�m�lmomban sem tudtam volna elk�pzelni, azt, ami az ajt� el�tt fogadott...