-J��� reggelt, Ichigoooooooo!!!!- Ishin papa "j� reggel" jobbegyenese ez�ttal c�lt t�vesztett, ugyanis Ichigo f�lreugrott.
-Mi�rt kell m�r kor�n reggel r�kezdened, he?!- sand�tott Ichigo az apj�ra, aki a fia helyett ez�ttal a falat tal�lta el (de olyan szinten, hogy a gipszkarton teljesen �tszakadt XD ).
-J� reggelt, Icchi-nii!
-Reggelt, Yuzu!- Ichigo felvett az asztalr�l egy pir�t�st, �s m�r ment is kifel� az ajt�n.
-M�gis mit k�pzelsz, hov� m�sz?!- ki�ltott ut�na az apja (aki m�g mindig az �kle kiszabad�t�s�val bajl�dott...).
-Iskol�ba! Tal�n m�r ez is baj?!- fordult vissza az ajt�b�l Ichigo.
-Mi az ott a kezedben?!
-Egy pir�t�s! Fater, ma reggel az �tlagn�l is h�ly�bb vagy!
-Egy korodbeli fi�nak rendszeres �s b�s�ges reggelire van sz�ks�ge, hogy eg�szs�ges maradjon �s szapora...
-Na kuss legyen! -Ichigo eddig b�rta c�rn�val, egy j�l ir�nyzott r�g�ssal elhallgattatta az apj�t, majd, mintha mise t�rt�nt volna, od�bb�llt. - Elmentem, majd j�v�k!
�s kezdet�t vette egy �jabb �tlagos nap, egy �jabb �tlagos reggellel. Valahogy minden olyan norm�lis �s megszokott volt. M�gis, mintha valami hi�nyzott volna...
Ezen gondolkodott Ichigo aznap reggel, ahogy az iskol�ba igyekezett.
Csak arra nem tudott r�j�nni, hogy m�gis mi lehet az, ami annyira hi�nyzik...